Szörfhullám-szerelem – élménybeszámoló a februári nyárból

Fuerteventura, Sea kayak surfing képzés

Évek óta néztem már ezt a Sea Kayak Surfing képzést, de az álmodozásnál nem jutottam tovább. Tavaly júniusban az eddigi plátói kapcsolatom kezdett közelebbivé válni a szörfhullámokkal Pembrokeshire-ben, mikor az Explorers csapattal másfél napot töltöttünk az alapokkal, és ahogy sejtettem, nagyon élveztem a hullámokat.

Aztán mikor tavaly októberben a tengerikajakos túravezetői (Sea Kayak Leader) képzésemet csináltam Anglesey-ben, nem bírtam tovább, és ott helyben, egy fantasztikus nap estéjén jelentkeztem a Surfing képzésre. És most februárban nekivágtam második önálló kalandomnak!

Hat napot voltam február elején a Paradicsomban Fuerteventurán, ahol a tengeri kajakkal való szörfözést tanultam egy öt napos képzésen.

Különleges terep ez, mert a Kanári-szigetek vulkanikus tája rengeteg természeti csodát alkot, a lassan mélyülő partoknál és tenger alatti zátonyokon gyönyörű bukóhullámok alakulnak ki a swellnek köszönhetően, amiket megbolondít az ár-apály és az ott jellemző szél is.

Februárban 20 fokban, napsütésben hullámlovagolni, és a kellemes 19 fokos türkiz óceánban csuromvizesnek lenni csodálatos élmény – igazi időutazás, télből a nyárba.

A képzés első napján Jorge (hozzánk hasonlóan, szintén British Canoeing rendszerben képzett, 5* Sea Kayak leader and 3* Sea kayak coach, igazi víziember, szörfös, lifeguard és még sok minden más) megnézte, 5 fős piciny csapatunk (rajtam kívül 3 wales-i és egy ír kajakos) mit művel a hullámokon, majd ebédidő után a homokos partú lagúnában, Lobos szigetén egy komolyabb elméleti alapozással folytattuk, felkészülve a következő napokra.

Az öt nap alatt folyamatosan gyakoroltuk a technikákat, fotókat és videókat elemeztünk magunkról, és persze gyakorlás közben is állandó visszajelzések segítették a tanulásunkat.

Hogyan ismerjük fel azt a messzi hullámot, amiből jól szörfözhető lesz mire odaér hozzánk? Megtanultuk a türelmet, a víz olvasását. Mikor és hogyan induljunk el a hullám felé, hogy azt a lehető legkevesebb energiabefektetéssel a jó szögben érjük el?

Hogyan üljünk fel rá, mikor és hogyan evezzünk ehhez? Hogyan legyen hatékony a kormányzásunk, hogyan tartsuk egyenesben a hosszú tengeri kajakot, miközben ezerrel robogunk a hullám hátán? (ahhhhh, az valami csoda érzés…)

Mi a KRESZ a szörfözésben, mik a csoportszabályok, hogy elkerüljük az esetleges ütközéseket?

Hogy fordít vissza a hullám ha beborulunk? Ez olyan, mint egy automata eszkimóforduló!

Azon az egyetlen napon, amikor az időjárás nem adott szörfhullámokat, megkerültük Lobos-t, és Jorge akkor is tudta, hogyan és mit mutasson hogy tátva maradjon a szánk.

Ebédidőben a világítótoronyban kiszúrtam magamnak egy gyönyörű, óriás bukóhullámot a partoktól kicsit beljebb. Na amellett később elevezni igazi hihetetlen élmény volt – testközelből megcsodálni ahogy folyamatosan alakul, változik és érezni az erejét, fenségességét, dinamikáját.

Ebédidőinkben a csodás parton sziesztáztunk, mert a spanyolok ezt is komolyan veszik! 🙂

Mondhatjátok, hogy na jó, de úgysem találkozunk gyakran ilyen speckó hullámokkal, mi haszna egy ilyennek?

Egyik képzéstársam fogalmazta meg, és teljesen igaza van: az, ha egy ilyen hullámot már magabiztosan meglovagolsz, az olyan technikai tudást és önbizalmat ad, amiből minden evezéskor profitálsz. Ő már harmadszorra jött el ide, nem bír leállni 🙂

Emellett persze délutántól átadtam magam a spanyol életérzésnek – hamar törzshelyem lett egy kávézó, ahol az evezések után mindig leültem egy cafe con leche y leche-re (Jorge mutatott be a helyi kávécsodának az első ebédidőnkkor), esténként pedig belevetettem magam a helyi Corralejo-i forgatagba.

A városka igazi turistaparadicsom, rengeteg nemzetközi étteremmel, bolttal és mindennel ami egy igazi nyaraláshoz (teleléshez :-)) jól jön. Az árak barátiak, olyanok mint itthon, vagy még olcsóbbak.

Ja, és a személyes felszerelésen, ruhákon kívül semmit nem kellett vinnem, mert Jorge profi felszerelést ad – üvegszálas Celtic lapátok, SKUK és P&H hajók, sisak, spicó.